A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukor. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 4., szombat

Édes

Vizsgaidőszakban, ha már a a szervezetem teljes erővel tiltakozik az ellen, hogy továbbra is a jegyzetek felett üljek, akkor nekilátok valami jónak, ami általában olyan sütit, desszertet jelent, amit még nem készítettem soha. Ez az elfoglaltság teljesen ki tud kapcsolni és utána újult erővel lendülök neki a tananyagnak. Ezek a receptek viszont igen foghíjasan kerülnek fel a blogra, mert ha sütök a pihenőidőmben, akkor másra már nem marad idő, így a posztolásra se nagyon. Hogy mi az oka annak, hogy ma délelőtt mégis felkerül egy bejegyzés a blogra? Nos, annyira, de annyira fájt az, minek ma nekiálltam, hogy képtelen voltam egy oldalnál többet megtanulni belőle. Ebből az következik, hogy vizsga előtt két nappal fogom a fejem, hogy jaj most mi lesz, rinyálok egyet egy közösségi oldalon a sorstársaimnak, majd vizsga előtti este nekiállok ismételni, éjjel meg azért nem alszok, mert mondom fel a tételeket és másnap vizsgán semmi sem jut az eszembe. Borzalmas, komolyan mondom. De most ennek a pihenőidőnek egy nagyon édes következménye lett, amit mindenképp szeretnék közölni veletek. Nagy előnye, hogy gyorsan elkészül és nincs vele sok munka. Figyelem! Krónikus cukortagadók ne olvassanak tovább!

Tejkaramella 

Hozzávalók: 
  • 35 dkg cukor (kristály vagy barna) 
  • 3 dl tej 
  • 4 dkg vaj 
A cukrot egy magas peremű edényben karamellizálom (én wok serpenyőt használtam) és ha már szép barna, hozzáöntöm a tejet. A cukor hirtelen megkeményedik, ezért addig főzöm, amíg el nem olvad. Ha homogén lett az anyag, hozzáadom a kimért vajat és tovább főzöm, egészen addig, míg sűrű masszát nem kapok. Sütőpapírral bélelt kis méretű tepsibe öntöm a forró masszát, majd miután kihűlt tetszőleges nagyságú darabokra töröm. 


2011. május 17., kedd

Májusi arany

Itt mifelénk (Pécsett) már virágzik a bodza. Nem tudom, hogy az ország többi részén milyen állapotban van, a mama szerint Zalában még kell neki egy kis idő, de gondolom ott is vidékenként változik a dolog. Na de a lényeg: ha találtok egy olyan bodzabokrot, ami kellő távolságra van a műutaktól, akkor ne legyetek restek szedni minimum 12 nagyobb fej virágzatot, hiszen pár óra múlva már fogyaszthatjátok a friss bodzaitalt. Az ötletet és a receptet egyik szaktársamtól, Nikitől kaptam, itt is szeretném mégegyszer megköszönni neki és természetesen az engedélyével teszem közzé családi receptjét. 

Bodza ital 

Hozzávalók:
  • 12 db nagyobb virágzat 
  • 5 liter víz 
  • 40-50 dkg kristálycukor (ki mennyire édesen szereti a dolgokat) 
  • 1 egész citrom 
  • 1 kiskanál citromsav (én fél teáskanálnyi mennyiséget használtam) 
Egy nagyobb edénybe kimérjük a vizet, a cukrot. Hozzátesszük a bodzavirágzatokat, az alaposan megmosott, felkarikázott citromot és a citromsavat. Addig kevergetjük, míg a cukor el nem olvad, majd egy kicsit hagyjuk összeérni az ízeket. Én 4 órát pihentettem, majd leszűrtem és a hűtőben tároltam. Mivel romlandó, célszerű rövid időn belül elfogyasztani. Ebből a mennyiségből nekem 6 és fél liternyi bodzaitalom lett. 

Fogyasszátok egészséggel! 


2011. január 31., hétfő

Kívánság

Ahogy előző posztomban is ígértem, jövök egy-két régebben készült finomsággal. Még tavaly....ami nem is volt olyan rég, öcsém kívánságára készültek el a kis kókuszos golyóbisok. Ezt kérte karácsonyra sütinek, szóval amikor december 23-án hazaértem, este még gyorsan összedobtam a Raffaello golyók masszáját, majd egy éjszakát pihentettem és a Szentestei vacsi desszertjeként öcsém már tömhette is a fejét a kókuszos golyókkal. A receptet még jó pár évvel ezelőtt az angoltanáromtól, Adrienntől kaptam. Az általa szervezett angol estre hozott a tanítványainak ebből a desszertből és én rögtön lecsaptam a receptre.... 

Házilag készült Raffaello 
-jobb, mint az eredeti- 

Hozzávalók: 
  • 1 dl víz 
  • 25 dkg kristálycukor 
  • 25 dkg margarin 
  • 3*12 dkg tejpor 
  • 10 dkg kókuszreszelék + hempergetéshez szintén 10 dkg kókuszreszelék 
A vizet a kristálycukorral felfőzzük, majd levesszük a főzőlapról és rögtön belekeverjük a margarint. Langyosra hűtjük, majd a tejporral és a kókuszreszelékkel csomómentesre keverjük. Minimum 2 órára, de akár egész éjszakára is hűtőbe tesszük. Ízlés szerinti nagyságú golyókat formázunk és a kókuszreszelékbe forgatjuk. 


2010. december 6., hétfő

Mikulás

December 6-a alkalmából hoztam egy kis desszertet. Mindenki ismeri, sokan szeretik. Úgy gondoltam remek megkoronázása a Mikulás ünnepnek. Jó étvágyat hozzá és mindenkinek sok ajándékot, de kevés virgácsot! 

Császármorzsa 

Hozzávalók: 
  • 2 db tojás 
  • 1 citrom reszelt héja 
  • 1 evőkanál cukor 
  • 1 csipet só 
  • 3 dl tej 
  • 20 evőkanál búzadara 
A tojásokat habosra keverjük a sóval és a cukorral, hozzáadjuk a tejet és a búzadarát, majd a reszelt citrom héját. Fél órát pihentetjük, hogy a dara megszívja magát. Abban az esetben, ha nagyon kemény lenne a massza, adhatunk még hozzá tejet. Egy serpenyőben kevés olajat (kb. fél dl) felforrósítunk és aranysárgára sütjük a császármorzsát. Lekvárral és porcukorral tálaljuk, de szívesen fogyasztják még szörppel is.  




Boldog Mikulást!

2010. december 1., szerda

Olasz

Maradt a bonbonkészítésből sok tejszínem, ezért valami habos finomságban gondolkodtam. Hmmmm.....valami olyan kell aminek az elkészítése nem tart sok ideig és megeszi az összes megmaradt tejszínem. Karamellkrém, azt úgy is imádom és mellé panna cotta, mert még ilyet sosem csináltam.... 

Panna cotta karamellszósszal


Hozzávalók: 
  • 1 dl tejszín 
  • 1 dl tej 
  • 1 teáskanál zselatin (vagy 1 lap zselatin) 
  • 1 evőkanál víz 
karamellszószhoz: 
  • 10 dkg kristálycukor 
  • 2 dl tejszín 
A tejszínt és a tejet összeforralom, majd a kevés vízben elkevert zselatint felmelegítem és hozzákeverem a tejes tejszínhez. Kiadagolom egy pohárba - ez a nagy adag, vagy két pohárba - így lesz belőle két kis adag. 
A szószhoz a cukrot karamellizálom, majd hozzáöntöm a tejszínt és addig főzöm, amíg a hideg tejszíntől megkeményedett cukor fel nem olvad.   Hűtőben hagyom megdermedni.



2010. november 5., péntek

Kicsi a rakás

A hirtelen jött dolgok a legjobbak. Ez mondható el a mai ebédünkre is. Korán keltem, nem hagytak aludni....fúúú, de nem szeretek korán kelni. Délelőtt 11 órakor mégis a fejemhez kaptam, hogy hova lett a délelőtt és mi lesz az ebédünk? (Most nem csak egyszemélyes a dolog, mert hazajöttem) Anya és én is úgy voltunk, hogy valami főzeléket ennénk, az eredmény zöldbabfőzelék, de nem is ez a lényeg, hanem a gyorsan összedobott desszert a máglyarakás. 

Máglyarakás 

Hozzávalók: 
  • 8 darab kifli 
  • 3 darab tojás 
  • fél liter tej 
  • 10 evőkanál cukor 
  • 1 csomag kristálycukor 
  • 2 darab nagyobb alma 
  • kb. 8 evőkanál darált dió (de ez ízlés dolga) 
  • 2 evőkanál lekvár (ajánlott a barack, de nálunk most a szokásos szeder volt használva) 
  • vaj 

 
A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját elkeverjük 3 evőkanál cukorral, a vaníliás cukorral és a tejjel. Ebbe forgatjuk bele az ujjnyi vastag karikára vágott kiflidarabkákat. A kivajazott tepsi aljára sorakoztatjuk az "ázott kifliket", erre jön a vékony szeletekre vágott vagy lereszelt alma, majd a darált dió és egy kevés cukor. A rétegezést addig folytajuk, amíg el nem fogynak a hozzávalók. 180 fokos sütőbe helyezzük fél órára, közben pedig a tojásfehérjét kemény habbá verjük 3 evőkanál cukorral, majd lazán beleforgatunk 2 evőkanál lekvárt. Ezt a tojáshabot az édesség tetejére halmozzuk, majd 210 fokos sütőben megpirítjuk, ami kb.15 perc. 


ronda, de finom

2010. október 30., szombat

Happy Halloween

Halloween, azaz Mindenszentek előtti este, ősi kelta ünnep. De gondolom ezt már úgy is mindenki tudja, hála az internetnek manapság már minden elérhető, minden minket érdeklő dologban annyira tudunk elmélyedni, amennyire csak akarunk. 
Na már most, ezt az ünnepet mindenki Amerikához köti, úgy mint a Szabadságszobrot, vagy Columbust. Ezekről mind-mind a tengerentúl jut az eszünkbe, de ha gasztronómiai témában kutakodunk, azt valahogy nem érzem annyira szélesnek, valahogy Amerika nem erről híres. Mégis van olyan dolog, amiből az igazit és kóstolásra csábítót csak ott tudunk elfogyasztani, kivéve, ha mi magunk próbáljuk meg elkészíteni. Ezek közé tartozik a hamburger és a marshmallow. Én most az utóbbival próbálkoztam és tökéletes lett. Köszönöm a receptet Mohának. Egyszerűbb az elkészítése, mint azt gondoltam és nem szükséges semmi olyan hozzá, ami esetleg nem az alap konyhai felszerelés közé tartozik. 

Marshmallow 

Hozzávalók: 
  • 150 g kristálycukor 
  • 1 evőkanál méz 
  • 50 ml víz 
  • csipet só 
  • aroma/ételfesték - én most egyiket sem használtam 
  • 8 g zselatin + 3 evőkanál víz 
  • hempergetéshez: 1 evőkanál porcukor + 1 evőkanál étkezési keményítő 

 Egy tálban összekeverem a zselatint a vízzel. Ezután egy lábosban a cukrot, a mézet, a sót és a vizet felteszem főzni, mikor elkezd forrni, takaréklángra állítom a gázt és tovább forralom 3 percig. Ezt a szirupot hozzáöntöm a zselatinhoz, miközben a robotgép a legalacsonyabb fokozaton dolgozik, majd ha az összes főzet belekerült a zselatinba, még 5 percig verem a legalacsonyabb fokozaton, ezt követően pedig ismét öt percig a legmagasabb fokozaton. A kész masszát beleöntöm egy alufóliával kibélelt és vékonyan kiolajozott tepsibe, a tetejét elegyengetem. Moha 18*18 cm-es tepsit ajánlott, én 18*20 cm-esben készítettem, így egy kicsit laposabb lett. Kb. 3 óra alatt megszilárdul, de akár egy egész éjszakát is állhat a hűtőben (nálam így történt). A szilárdulási idő letelte után szeleteltem, majd a kis kockákat a keményítős porcukorban meghempergettem. Fogyasztásra kész!